A feldolgozatlan veszteség sok tekintetben hasonlít egy olyan vulkánhoz, amely a veszteség után közvetlenül lehet, hogy kitört, és sok fájdalmat kiadott magából, viszont a néha füstölgő hangulatok és a földrengésszerű kiborulások azt mutatják, hogy tombol odabent a mélyben a feszültség. Minden veszteséget egy olyan lelki folyamat követ – ezt hívjuk gyásznak – amely a lelkünk mélyéig hatoló szeretetkapcsolatunk visszafordíthatatlan megváltozását követően (halál, válás, költözés, egyéb veszteségek) az élő kapcsolat helyére kerülő hiányt dolgozza fel.
Ez a feldolgozás számos nehézséggel találkozik – magány, rossz tanácsok, a környezet türelmetlensége –, de az egyik legnehezebben viselhető része az, hogy érzelmi reakcióink néha ijesztőek, akár egy vulkánkitörés. A gyász során nem csupán az elvesztett ember, állat, lakóhely nélkül kell megtanulnunk élni, hanem a megváltozott önmagunkkal is. A vulkánhoz hasonlóan a lelkünk mélyebb rétegeiből olyan félelmeink és kétségeink törhetnek elő, melyekkel szembesülni nem könnyű. A lávaként kitörő rémálmaink, félelmeink felszínre hozzák az életünk kapcsolódó nehézségeit, melyeket ahhoz, hogy valóban megtisztuljunk, el is kell tudnunk „takarítani”, és nem csupán ijedten nézni, hogy mi volt a mélyben. Válás után sokakban megkérdőjeleződik a szerethetőségük, a gyermek elvesztésekor a szülői gondosságuk, a szülők elvesztésekor saját gyermeki felelősségvállalásuk. Összetett lelki folyamat a gyász, és a feldolgozatlan nagy érzelmi veszteség akár a fortyogó magma várja, hogy romboljon. Elvegye egészségünket vagy felégesse kapcsolatainkat.
Mindannyian számos veszteséggel éljük az életünket. Ezek az élmények egymásra rakódnak, és egy nagyobb érzelmi megrázkódtatás után elkezd minden felbugyogni a mélyből. Segítség nélkül ez oda vezethet, hogy újra és újra leromboljuk élő kapcsolatainkat, lemondunk az újabb gyerekvállalásról, házasságról, bezárkózunk, ugyanakkor akár egy szunnyadó vulkán úgy teszünk, mintha minden rendben lenne.
A szunnyadó (kitörésre kész) vulkán és a kialudt (megnyugodott) vulkán között egy lényegi különbség van: a kialudt vulkán életet ad. Akár a Badacsony vagy Somló hegye a páratlan szőlőültetvényeivel és boraival. Növényzete és a rajta élők biztonságban vannak, és a vulkán földjétől olyan termések nőnek, melyek sehol máshol. A kialudt vulkán a nagy veszteséget feldolgozókhoz hasonlóan nem tagadja meg önmagát, nem válik más kőzetté, hanem a sajátságos múltjából fakadóan teremt új életet.
A Gyászfeldolgozás Módszer Specialistái segítenek mindannyiunknak abban, hogy az életünk nagy veszteségei után kiadjuk magunkból a belső feszültséget, ami a mélyben arra vár, hogy a felszínre kerüljön, és meg tudjunk nyugodni. Az egyéni vagy csoportos támogató programon belül a kitörő fájdalomtól biztonságos és diszkrét környezetben, hozzáértő szakemberek segítségével tudunk megszabadulni, hogy többé ne romboljon sem minket, sem az élő és meglévő kapcsolatainkat.
Kérjük, ossza meg, osszad meg ezt a jegyzetet olyan baráttal, ismerőssel, rokonnal, akikről tudod, hogy nagy érzelmi veszteségen mentek keresztül, és érződik rajtuk, hogy azóta nem önmaguk. Elváltak, meghalt valaki a közelükben, elköltöztek, elveszítették kedvenc állatukat. Sokszor az emberek megnyugodott vulkánnak tűnnek, és maguk sem tudják, hogy valójában csak szunnyadnak, kitörésre készen…