A Nick Cave-el készült interjú címe erőteljes: „Miért „Bullsh-t” a „Kubler-Ross” gyászmodell?”. A gyász fázisait leíró pszichológus modelljének cáfolatán túl szó esik a zenész nemrégiben kiadott „Faith, Hope and Carnage” című könyve kapcsán a veszteség utáni életről, a gyász alatti érzelmekről, és az általa megélt tapasztalatokról
A teljes interjú ITT olvasható
Az interjú elolvasásakor azonnal feltűnik az a tiszta érzelmi őszinteség, amivel Nick beszél. Bölcsen használja a szavakat szinte gondolkodás nélkül és a letisztult, csupasz, teljesen felvállalt érzelem üt át az írott sorokon keresztül.
Azonnal egy meghökkentő fordulattal indít, amit a „Balcony Man” című dala végén énekel, miszerint „Ami nem öl meg, az csak még őrültebbé tesz.”. Ez a kijelentés eszünkbe juttathatja Friedrich Nietzsche híres aforizmáját, ami így hangzik: „Ami nem öl meg, az megerősít”. Azonban Nick rámutat arra, hogy ebből a mondatból hiányzik az együttérzés és azt sugallhatja, hogy gyengék vagyunk, ha egy veszteségünk után megengedjük magunknak a gyász érzését. Van, hogy veszteségeink könyörtelen következményei szinte őrjítőek, de máskor sem célravezető az érzéseinket félresöpörni, figyelmen kívül hagyni vagy esetleg letagadni.
Nick két fiát is elveszítette. Arthur Cave 2015-ös tragikus hirtelenséggel hunyt el, Jethro Cave pedig 2022-ben 31 évesen távozott. A mérhetetlen fájdalom feldolgozásában szólóturnéinak légkörén és beszélgetésein kívül a strukturált írás is segítette, aminek következményeként megszületett a könyv, amit írásom elején említettem.
A Gyászfeldolgozás Módszer®-nek is az egyik fontos lépése az érzéseink rendezett, átgondolt, megdolgozott megfogalmazása, és azok papírra vetése majd felolvasása. Ezek a lépések is segítenek a veszteségek kapcsán megélt természetesen létrejövő gyászfolyamat feldolgozásában.
Ami szembetűnő Nick gondolkozásmódjában, hogy határozott egyszerűséggel jelenti ki, szerinte nem léteznek az oly’ sokszor emlegetett fázisok, amelyek a gyászban egymás után megjelennének. Bátran jelenti ki, hogy „A gyász akárcsak a szerelem, egy rendetlen állapot.”. Ebben az állapotban a legfélelmetesebb talán ez a bizonytalan kuszaság, amiben a fázisok léte kapaszkodót jelenthetne és vezethetne minket a saját gyászunkon keresztül. Azonban a fázisok meg is kötözhetnek és kereshetjük magunkban a „hibát”, ha nem találjuk a sorrendiséget, vagy akár az érzést, amit a séma alapján éreznünk kellene. Ahogy Nick is említi, két fia elvesztése saját létének újra definiálását kívánta meg. Ami nem egyszerű feladat, hiszen bármilyen állandóságot képviselő dolog veszélybe kerül az életünkben, legrosszabb esetben a hozzá kapcsolódó rutin elvész és a gyász folyamata önkénytelenül elindul és az érzések elöntenek bennünket.
Szinte az emberiséget összekötő kapocsként említi a veszteséget, hiszen nincs olyan ember a földkerekségen, akit ne érne vesztesége napról napra. Amiben eltérhetünk egymástól, az a reakciónk, hiszen az attól függ, kiben milyen folyamatokat indítanak el a történések. Habár ez a fajta összetörtség tesz bennünket emberivé, mindezek ellenére képesek vagyunk csodálatos dolgokat tenni és létrehozni.
Nick Cave szavait olvasva sok hasonlóságot találtam a Gyászfeldolgozás Módszer® és az általa említett megélések között. Eddigi tapasztalataim kapcsán bizton ki merem mondani, hogy a módszer nagyon hasonlóan segít a gyászolóknak, mint amiről Nick az interjújában beszél. A veszteség által okozott gyász kuszaságának folyamatában ad egy mankót, egy segítséget, amivel értelmezhető a feldolgozás és a tovább élés újra definiálása a strukturált írás és gondolkozás kapcsán is.
Amennyiben többet szeretne tudni a Gyászfeldolgozás Módszer®-ről, keressen az Ön lakhelyéhez közel élő specialistát, vagy válasszon online elérhető szakembereink közül.
